Ha komolyan vesszük alkotmányunk egyik alapkitételét, amely szerint minden hatalom tőlünk - a polgároktól - származik, s azt is, hogy ezt a hatalmat választott képviselőinken keresztül gyakoroljuk, november 9-e új esélyt ad valamennyiünknek formálni holnapunkat.

Dagályos a szöveg? Netán propagandisztikus? Lehet, de csak akkor, ha lemondunk arról, hogy jogérvényesítő magatartással, valódi polgárként éljünk. Csak akkor, ha törvényből fakadó kötelességeink teljesítésének ellenértékeként nem várjuk el azt, hogy szabadon kiélhessük és élvezhessük törvényből fakadó jogainkat.

                                         Kép: civishir.hu

Természetesen a megyei választások kapcsán elmélkedem, s miközben tudom, hogy vannak politikusok, akik a regionális önkormányzatokat legszívesebben megszüntetnék, és sok olyan újságíró is, aki – számomra érthetetlen módon – fanyalgásával erősíti ezt a szándékot, egyszersmind rombolja a demokrácia eme jelentős intézményrendszerének a hitelét, állítom: a polgárok komoly esélye befolyásolni mindennapjaik minőségét a november 9-ére kiírt választás.

Ne feledjük: nyolc regionális önkormányzatunk évente egy milliárd euróval gazdálkodik, döntéseiktől pedig – egyebek mellett – az is függ, milyen utakon közlekedünk településeink között, miként készítik fel gimnáziumaink gyermekeinket az egyetemi képzésre, vagy szakközépiskoláink fiataljainkat a munka piacára, milyen egészségügyi ellátásban részesülünk Dunaszerdahelytől Királyhelmecig megyei kórházainkban, ahogy a szociális szolgáltatások színvonala is nagyrészt a kerületi képviselőtestület döntéseinek a függvénye. Mert ha elfeledjük és nem élünk annak lehetőségével, hogy a tőlünk származó hatalom gyakorlásával megbízott képviselőket novemberben szavazatunkkal magunk válasszuk ki, annak esélyét teremtjük meg, hogy a százmilliókról tőlünk teljesen független emberek döntsenek. A megyei választójogi törvény ugyanis nem szab részvételi arányt a választások sikerességéhez, a testületek akkor is felállnak, ha a polgárok nagy többsége otthon marad. Akkor is, ha – ad abszurdum – a jelölteknek csak a szűk családi köre járul az urnákhoz. Ha ezt megengedjük, ne csodálkozzunk, ha a rólunk szóló döntések sógor-komasági alapon születnek majd.

Ezért mondom – dagály és a propaganda szándéka nélkül -, hogy vegyük komolyan polgári voltunkat, az alkotmányban rögzített hatalmunkat, és minden fanyalgás ellenére járuljunk az urnákhoz november 9-én!

Őry Péter